![\"H\u00faz\u00e1s-](\"https:\/\/www.materialstests.com\/wp-content\/uploads\/2025\/12\/Tension-and-Compression-Testing.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n <\/h3>\n\n\n\nSzak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat<\/h3>\n\n\n\n
A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat az egyik leggyakoribb vizsg\u00e1lat a m\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyban az anyagok szil\u00e1rds\u00e1gi tulajdons\u00e1gainak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. Izotr\u00f3p anyagok mechanikai tulajdons\u00e1gainak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Ez a vizsg\u00e1lat alapvet\u0151en azon alapul, hogy a pr\u00f3badarabra azonos ir\u00e1nyban, ellent\u00e9tes oldalr\u00f3l h\u00faz\u00f3er\u0151t alkalmaznak, \u00e9s az anyagra hat\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9get az anyag t\u00f6r\u00e9s\u00e9ig figyelemmel k\u00eds\u00e9rik. A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyek\u00e9nt megkaphat\u00f3 az anyag foly\u00e1shat\u00e1ra, maxim\u00e1lis szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1ga, alak\u00edthat\u00f3s\u00e1ga, Young-modulja, ny\u00edr\u00e1si modulusa \u00e9s Poisson-t\u00e9nyez\u0151je.<\/p>\n\n\n\n
Fesz\u00fclts\u00e9g - ny\u00fal\u00e1s g\u00f6rb\u00e9k<\/p>\n\n\n\n
Fesz\u00fclts\u00e9g- \u00e9s ny\u00fal\u00e1sg\u00f6rb\u00e9k<\/p>\n\n\n\n
A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n az anyagra alkalmazott n\u00e9vleges szak\u00edt\u00f3fesz\u00fclts\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n\n\n\n
Ahol F a h\u00faz\u00f3er\u0151 \u00e9s az A_0 a fesz\u00edtett keresztmetszet ter\u00fclete. A fesz\u00fclts\u00e9get pedig a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hat\u00e1rozzuk meg;<\/p>\n\n\n\n
Ahol L_0 a pr\u00f3batest kezdeti hossza, \u0394_L pedig az anyag ny\u00fal\u00e1sa a vizsg\u00e1lat ut\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
A vizsg\u00e1latb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9rt\u00e9kekkel megkapjuk a fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rb\u00e9t. Ez a g\u00f6rbe mutatja az anyag t\u00f6r\u00e9spontj\u00e1t, foly\u00e1shat\u00e1r\u00e1t, maxim\u00e1lis szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t \u00e9s t\u00f6r\u00e9s-idomul\u00e1si \u00e1llapot\u00e1t. Tov\u00e1bbi el\u0151nye, hogy az anyag m\u00e9reteit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl ad inform\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n
A fenti \u00e1bra egy rideg anyag fesz\u00fclts\u00e9g-ny\u00fal\u00e1s g\u00f6rb\u00e9j\u00e9t mutatja.<\/p>\n\n\n\n
A legt\u00f6bb g\u00f6rbe eset\u00e9ben a kezdeti r\u00e9sz line\u00e1ris. A foly\u00e1shat\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u00e9t akkor kapjuk meg a g\u00f6rb\u00e9n, ha a g\u00f6rbe meredeks\u00e9g\u00e9vel p\u00e1rhuzamos g\u00f6rb\u00e9t h\u00fazunk abb\u00f3l a pontb\u00f3l, ahol a fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rb\u00e9n a ny\u00fal\u00e1s 0,2%. A foly\u00e1shat\u00e1r seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meghat\u00e1rozhatjuk azt a maxim\u00e1lis fesz\u00fclts\u00e9get, amelyet egy anyag maradand\u00f3 k\u00e1rosod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl elviselhet. Eddig a pontig a t\u00e1rgy a rugalmas tartom\u00e1nyban van. Ezt k\u00f6vet\u0151en az anyag bel\u00e9p a k\u00e9pl\u00e9keny ter\u00fcletre, ahol a r\u00e1 hat\u00f3 er\u0151k maradand\u00f3 k\u00e1rosod\u00e1st okoznak.<\/p>\n\n\n\n
Termel\u00e9si fesz\u00fclts\u00e9g<\/p>\n\n\n\n
A foly\u00e1shat\u00e1r meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz h\u00fazott k\u00e9pzeletbeli vonal meredeks\u00e9ge adja a Young-modult, amely egy fontos anyagtulajdons\u00e1g. A Young-modul a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3don kaphat\u00f3:<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 egyenlet a Poisson-sz\u00e1mot mutatja, amely a v\u00edzszintes elmozdul\u00e1s \u00e9s a f\u00fcgg\u0151leges elmozdul\u00e1s h\u00e1nyados\u00e1nak negat\u00edvja:<\/p>\n\n\n\n
Teszt<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e1br\u00e1n a szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1latban haszn\u00e1lt pr\u00f3batestek legt\u00f6bb keresztmetszeti n\u00e9zete l\u00e1that\u00f3. A mint\u00e1k lemezk\u00e9nt vagy henger alak\u00faak lehetnek.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagokt\u00f3l \u00e9s m\u00e9r\u00e9si \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gi szintekt\u0151l f\u00fcgg\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szor\u00edt\u00f3t\u00edpusok haszn\u00e1lhat\u00f3k. Minden k\u00f6t\u00e9si m\u00f3dnak megvannak a maga el\u0151nyei \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyai.<\/p>\n\n\n\n
T\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9si teszt<\/h3>\n\n\n\n
A nyom\u00f3vizsg\u00e1lat azt mutatja be, hogyan viselkednek az anyagok, ha \u00f6sszenyomj\u00e1k vagy \u00f6sszez\u00fazz\u00e1k \u0151ket. A vizsg\u00e1lat \u00e1ltal\u00e1ban az anyag sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9ig vagy egy el\u0151re meghat\u00e1rozott hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kig tart. \u00cdgy kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 az a terhel\u00e9s, amelyet az anyag a szakad\u00e1s el\u0151tt elvisel, \u00e9s a leboml\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke addig a pontig. Egy anyag vizsg\u00e1lat\u00e1hoz gyakran felmeleg\u00edtik vagy leh\u0171tik, \u00e9s t\u00f6bb ir\u00e1ny\u00fa nyom\u00f3er\u0151nek teszik ki. A vizsg\u00e1latokat azonban v\u00e1ltozatos be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok mellett is el lehet v\u00e9gezni.<\/p>\n\n\n\n
A nagy szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g\u00fa anyagoknak \u00e1ltal\u00e1ban alacsony a nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1guk. Ez\u00e9rt ezeket az anyagokat nyom\u00f3vizsg\u00e1lattal vizsg\u00e1lj\u00e1k. Azok az anyagok, amelyeken a legt\u00f6bb nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1gi vizsg\u00e1latot v\u00e9gzik, \u00e1ltal\u00e1ban rideg anyagok, p\u00e9ld\u00e1ul kompozitok, beton, fa, f\u00e9m \u00e9s t\u00e9glaanyagok; polimerek, m\u0171anyagok \u00e9s habok.<\/p>\n\n\n\n
A nyom\u00f3vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyek\u00e9nt er\u0151-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rb\u00e9t kapunk. Az er\u0151t ezut\u00e1n fesz\u00fclts\u00e9gg\u00e9 alak\u00edtjuk \u00e1t, hogy l\u00e9trehozzuk a fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rb\u00e9t. Ez a g\u00f6rbe nagyon hasonl\u00edt a szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rb\u00e9j\u00e9hez. Csakhogy a tengelyek a r\u00f6vid\u00fcl\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba mutatnak.<\/p>\n\n\n\n
Nyom\u00f3fesz\u00fclts\u00e9g - % Nyom\u00f3deform\u00e1ci\u00f3<\/p>\n\n\n\n
A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1latn\u00e1l v\u00e9gzett sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok a nyom\u00f3vizsg\u00e1latra is \u00e9rv\u00e9nyesek.A nyom\u00f3fesz\u00fclts\u00e9get a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fejezz\u00fck ki;<\/p>\n\n\n\n
Z\u00faz\u00e1s<\/p>\n\n\n\n
A z\u00faz\u00e1s azt fejezi ki, hogy a vizsg\u00e1lat sor\u00e1n mennyire r\u00f6vid\u00fclt meg az anyag.<\/p>\n\n\n\n
Fejezze ki a z\u00faz\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n
Duzzanat<\/p>\n\n\n\n
A duzzad\u00e1s a vizsg\u00e1lt anyag keresztmetszet\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se. A duktilis anyagok hajlamosabbak a duzzad\u00e1sra. Ez a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen van formaliz\u00e1lva:<\/p>\n\n\n\n
Teszt<\/p>\n\n\n\n
A rideg anyagokat jellemz\u0151en t\u00f6m\u00f6rs\u00e9gi vizsg\u00e1latokkal vizsg\u00e1lj\u00e1k. A merev habok t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9si jellemz\u0151it az ISO 844 szabv\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl p\u00e9ldak\u00e9nt az ISO 844 szabv\u00e1ny adja meg. A keresztmetszeti ter\u00fclet \u00e9rt\u00e9keit \u00e9s form\u00e1it, a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-p\u00e1ratartalom \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s a v\u00e1rhat\u00f3 mintaeredm\u00e9nyeket ez a szabv\u00e1ny tartalmazza. A fesz\u00fclts\u00e9geket kPa-ban adj\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n
A szabv\u00e1nyban a nyom\u00f3rugalmass\u00e1g \u00e9rt\u00e9ke a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n\n\n\n
Itt \u03c3_e a hagyom\u00e1nyos rugalmas tartom\u00e1ny v\u00e9g\u00e9n fell\u00e9p\u0151 er\u0151, h_0 az anyag kezdeti vastags\u00e1ga, x_e pedig a fesz\u00fclts\u00e9get l\u00e9trehoz\u00f3 er\u0151 \u00e1ltal megtett \u00fatvonal.<\/p>\n\n\n\n
Az al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1nyat mutatunk be a t\u00f6m\u00f6rs\u00e9gi vizsg\u00e1latokra kidolgozott szabv\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl:<\/p>\n\n\n\n
ASTM D575-91 - Szabv\u00e1nyos vizsg\u00e1lati m\u00f3dszerek gumitulajdons\u00e1gok vizsg\u00e1lat\u00e1ra t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9skor<\/p>\n\n\n\n
ASTM E9-19 - F\u00e9m anyagok szobah\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nyom\u00f3vizsg\u00e1lat\u00e1nak szabv\u00e1nyos vizsg\u00e1lati m\u00f3dszerei<\/p>\n\n\n\n
TS EN ISO 14126 - Sz\u00e1ler\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 m\u0171anyag kompozitok - A s\u00edkbeli nyom\u00e1si tulajdons\u00e1gok meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/p>\n\n\n\n
<\/h3>\n\n\n\nA technika le\u00edr\u00e1sa<\/h3>\n\n\n\n
A minta mechanikai viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se h\u00faz\u00f3 \u00e9s nyom\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt elv\u00e9gezhet\u0151, hogy alapvet\u0151 anyagtulajdons\u00e1gi adatokat szolg\u00e1ltasson, amelyek kritikusak az alkatr\u00e9sztervez\u00e9s \u00e9s a haszn\u00e1lati teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez. A szak\u00edt\u00f3- \u00e9s nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1gi \u00e9rt\u00e9kekre vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9nyeket \u00e9s az e tulajdons\u00e1gok vizsg\u00e1lat\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszereket sz\u00e1mos szabv\u00e1ny hat\u00e1rozza meg a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb anyagok eset\u00e9ben. A vizsg\u00e1latokat megmunk\u00e1lt anyagmint\u00e1kon vagy t\u00e9nyleges alkatr\u00e9szek teljes m\u00e9ret\u0171 vagy m\u00e9retar\u00e1nyos modelljein lehet elv\u00e9gezni. Ezeket a vizsg\u00e1latokat jellemz\u0151en univerz\u00e1lis mechanikai vizsg\u00e1l\u00f3m\u0171szerrel v\u00e9gzik.<\/p>\n\n\n\n
A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat az anyagok viselked\u00e9s\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszer axi\u00e1lis szak\u00edt\u00f3 terhel\u00e9s alatt. A vizsg\u00e1latokat \u00fagy v\u00e9gzik, hogy a pr\u00f3badarabot a vizsg\u00e1l\u00f3berendez\u00e9sbe r\u00f6gz\u00edtik, majd a vizsg\u00e1l\u00f3g\u00e9p keresztfejeinek sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val er\u0151t gyakorolnak a pr\u00f3badarabra. A keresztfej sebess\u00e9ge v\u00e1ltoztathat\u00f3 a pr\u00f3batestben fell\u00e9p\u0151 alakv\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. A vizsg\u00e1latb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatokat a szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g, a foly\u00e1shat\u00e1r \u00e9s a rugalmass\u00e1gi modulus meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. A pr\u00f3batest m\u00e9reteinek m\u00e9r\u00e9se a vizsg\u00e1lat ut\u00e1n a ter\u00fcletcs\u00f6kken\u00e9s \u00e9s a ny\u00fal\u00e1s \u00e9rt\u00e9keit is biztos\u00edtja az anyag alak\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak jellemz\u00e9s\u00e9re. A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat sz\u00e1mos anyagon elv\u00e9gezhet\u0151, bele\u00e9rtve a f\u00e9meket, m\u0171anyagokat, sz\u00e1lakat, ragaszt\u00f3kat \u00e9s gumikat. A vizsg\u00e1latot k\u00f6rnyezeti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet alatti \u00e9s emelkedett h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten is el lehet v\u00e9gezni.
A nyom\u00f3vizsg\u00e1lat az anyagok viselked\u00e9s\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszer nyom\u00f3terhel\u00e9s alatt. A nyom\u00f3vizsg\u00e1latokat \u00fagy v\u00e9gzik, hogy a pr\u00f3badarabot k\u00e9t lemez k\u00f6z\u00e9 terhelik, majd a keresztfejek egym\u00e1shoz k\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9vel er\u0151t fejtenek ki a pr\u00f3badarabra. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a pr\u00f3badarab \u00f6sszenyom\u00f3dik, \u00e9s a deform\u00e1ci\u00f3 az alkalmazott terhel\u00e9s f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben r\u00f6gz\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl. A nyom\u00f3vizsg\u00e1latot a rugalmass\u00e1gi hat\u00e1r, az ar\u00e1nyos hat\u00e1r, a foly\u00e1shat\u00e1r, a foly\u00e1shat\u00e1r \u00e9s (egyes anyagok eset\u00e9ben) a nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
<\/h3>\n\n\n\nAnalitikai inform\u00e1ci\u00f3k<\/h3>\n\n\n\n
Nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g<\/strong> - A nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g az a maxim\u00e1lis nyom\u00f3fesz\u00fclts\u00e9g, amelyet egy anyag t\u00f6r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9pes elviselni. A rideg anyagok a vizsg\u00e1lat sor\u00e1n t\u00f6rnek, \u00e9s meghat\u00e1rozott nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1gi \u00e9rt\u00e9kkel rendelkeznek. A k\u00e9pl\u00e9keny anyagok nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t a vizsg\u00e1lat sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 torzul\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke hat\u00e1rozza meg.<\/p>\n\n\n\n Rugalmass\u00e1gi hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9k<\/strong> - A rugalmass\u00e1gi hat\u00e1r az a maxim\u00e1lis fesz\u00fclts\u00e9g, amelyet egy anyag a fesz\u00fclts\u00e9g megsz\u00fcntet\u00e9se ut\u00e1n maradand\u00f3 deform\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elviselhet.<\/p>\n\n\n\n Ny\u00fal\u00e1s<\/strong> - A ny\u00fal\u00e1s a szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat sor\u00e1n megt\u00f6rt pr\u00f3badarab tart\u00f3s ny\u00fal\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9ke.<\/p>\n\n\n\n A rugalmass\u00e1g moduljai<\/strong> - A rugalmass\u00e1gi modulus a fesz\u00fclts\u00e9g (az ar\u00e1nyoss\u00e1gi hat\u00e1r alatt) \u00e9s az alakv\u00e1ltoz\u00e1s h\u00e1nyadosa, azaz a fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rbe meredeks\u00e9ge. Egy f\u00e9m merevs\u00e9g\u00e9nek vagy merevs\u00e9g\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g\u00e9nek tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n Ar\u00e1nyos hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9k<\/strong> - Az ar\u00e1nyos hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9k az a legnagyobb fesz\u00fclts\u00e9g, amelyet egy anyag k\u00e9pes el\u00e9rni an\u00e9lk\u00fcl, hogy a fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s g\u00f6rbe line\u00e1ris viszony\u00e1t\u00f3l elt\u00e9rne, vagyis an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00e9pl\u00e9keny alakv\u00e1ltoz\u00e1s alakulna ki.<\/p>\n\n\n\n Ter\u00fclet cs\u00f6kkent\u00e9se<\/strong> - A ter\u00fcletcs\u00f6kken\u00e9s a szak\u00edt\u00f3 pr\u00f3batest eredeti keresztmetszeti ter\u00fclete \u00e9s a vizsg\u00e1latot k\u00f6vet\u0151 t\u00f6r\u00e9s ut\u00e1ni legkisebb ter\u00fclet k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rzs<\/strong> - A ny\u00fal\u00e1s az anyag m\u00e9ret\u00e9nek vagy alakj\u00e1nak er\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9ke.<\/p>\n\n\n\n Yield Point<\/strong> - A foly\u00e1shat\u00e1r az a fesz\u00fclts\u00e9g egy anyagban (\u00e1ltal\u00e1ban kisebb, mint a maxim\u00e1lisan el\u00e9rhet\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g), amelyn\u00e9l a fesz\u00fclts\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl bek\u00f6vetkezik az alakv\u00e1ltoz\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se. Csak bizonyos f\u00e9meknek van foly\u00e1shat\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Termel\u00e9si szil\u00e1rds\u00e1g<\/strong> - A foly\u00e1shat\u00e1r az a fesz\u00fclts\u00e9g, amelyn\u00e9l egy anyag egy meghat\u00e1rozott elt\u00e9r\u00e9st mutat a line\u00e1ris fesz\u00fclts\u00e9g-alakv\u00e1ltoz\u00e1s viszonyt\u00f3l. F\u00e9mek eset\u00e9ben gyakran 0,2% eltol\u00e1st haszn\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n V\u00e9gs\u0151 szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g<\/strong> - A szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g (UTS) az a maxim\u00e1lis szak\u00edt\u00f3fesz\u00fclts\u00e9g, amelyet egy anyag t\u00f6r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl elviselhet. Ezt \u00fagy sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki, hogy a szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lat sor\u00e1n alkalmazott maxim\u00e1lis terhel\u00e9st elosztj\u00e1k a minta eredeti keresztmetszeti ter\u00fclet\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n Szak\u00edt\u00f3 \u00e9s nyom\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g<\/strong><\/a> a nyersanyag tulajdons\u00e1gai a term\u00e9kle\u00edr\u00e1sokkal val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l<\/p>\n\n\n\n Anyagjellemz\u0151 adatok beszerz\u00e9se v\u00e9geselemes modellez\u00e9shez vagy m\u00e1s term\u00e9ktervez\u00e9shez a k\u00edv\u00e1nt mechanikai viselked\u00e9s \u00e9s \u00fczemi teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9rdek\u00e9ben<\/p>\n\n\n\n Az alkatr\u00e9sz mechanikai teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek szimul\u00e1ci\u00f3ja \u00fczem k\u00f6zben<\/p>\n\n\n\n A f\u00e9mek \u00e9s m\u0171anyagok szabv\u00e1nyos szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1latait speci\u00e1lisan el\u0151k\u00e9sz\u00edtett pr\u00f3batesteken v\u00e9gzik. Ezek a mint\u00e1k lehetnek megmunk\u00e1lt hengeres mint\u00e1k vagy lapos lemezmint\u00e1k (dogbone). A vizsg\u00e1lati mint\u00e1knak a hossz\u00fas\u00e1g \u00e9s a sz\u00e9less\u00e9g vagy az \u00e1tm\u00e9r\u0151 meghat\u00e1rozott ar\u00e1ny\u00e1val kell rendelkezni\u00fck a vizsg\u00e1lati ter\u00fcleten (m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z), hogy megism\u00e9telhet\u0151 eredm\u00e9nyeket kapjanak, \u00e9s megfeleljenek a szabv\u00e1nynak. vizsg\u00e1lati m\u00f3dszer<\/a> k\u00f6vetelm\u00e9nyek. A cs\u0151szer\u0171 term\u00e9kek, sz\u00e1lak \u00e9s huzalok teljes m\u00e9retben szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezhetnek olyan speci\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel, amelyek el\u0151seg\u00edtik az optim\u00e1lis megragad\u00e1st \u00e9s a hiba hely\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A nyom\u00f3vizsg\u00e1lathoz leggyakrabban haszn\u00e1lt minta egy lapos v\u00e9g\u0171, k\u00f6r alak\u00fa henger. M\u00e1s form\u00e1k is haszn\u00e1lhat\u00f3k, azonban ezekhez speci\u00e1lis r\u00f6gz\u00edt\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g, hogy elker\u00fclhet\u0151 legyen a meghajl\u00e1s. Az alkatr\u00e9szek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz vagy a szerviz szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz haszn\u00e1lt speci\u00e1lis konfigur\u00e1ci\u00f3k a haszn\u00e1land\u00f3 speci\u00e1lis vizsg\u00e1l\u00f3g\u00e9pt\u0151l f\u00fcggenek.<\/p>\n\n\n\n A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1latok eset\u00e9ben a vizsg\u00e1l\u00f3g\u00e9p fesz\u00edt\u0151 terhel\u00e9st vagy er\u0151t fejt ki, amely sz\u00e9th\u00fazza a szak\u00edt\u00f3 pr\u00f3batesteket. M\u0171anyagok szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lata eset\u00e9n a vizsg\u00e1lati mint\u00e1t sz\u00e9th\u00fazz\u00e1k a szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1g \u00e9s m\u00e1s tulajdons\u00e1gok, p\u00e9ld\u00e1ul a merevs\u00e9g \u00e9s a foly\u00e1shat\u00e1r m\u00e9r\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Sz\u00e1mos k\u00f6z\u00f6s ipari szabv\u00e1ny l\u00e9tezik, amelyek a m\u0171anyag szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1latok elfogadott m\u00f3dszereit biztos\u00edtj\u00e1k. Az ASTM D638 \u00e9s az ISO 527-2 szabv\u00e1nyok hasonl\u00f3, de elt\u00e9r\u0151 szabv\u00e1nyos\u00edtott vizsg\u00e1lati minta geometri\u00e1val \u00e9s m\u00e9retekkel rendelkeznek. Ezek a vizsg\u00e1latok olyan h\u00faz\u00f3fog\u00f3kat ig\u00e9nyelnek, amelyek v\u00e1rhat\u00f3an megragadj\u00e1k a mint\u00e1t, \u00e9s a vizsg\u00e1lati folyamat sor\u00e1n a minta elv\u00e9konyod\u00e1sa sor\u00e1n igazodnak. Ezek a tartoz\u00e9kok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a nyom\u00f3szerkezeti r\u00f6gz\u00edt\u00e9sekt\u0151l. <\/h3>\n\n\n\n
Tipikus alkalmaz\u00e1sok<\/h3>\n\n\n\n
<\/h3>\n\n\n\n
Minta k\u00f6vetelm\u00e9nyek<\/h3>\n\n\n\n
A szak\u00edt\u00f3vizsg\u00e1lati \u00e9s a nyom\u00f3vizsg\u00e1lati berendez\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g<\/h2>\n\n\n\n
A nyom\u00f3vizsg\u00e1latok sor\u00e1n a vizsg\u00e1l\u00f3g\u00e9p nyom\u00f3 vagy nyom\u00f3 terhel\u00e9st vagy er\u0151t fejt ki, hogy a vizsg\u00e1lati mint\u00e1t addig nyomja, am\u00edg az el nem t\u00f6rik vagy \u00f6ssze nem nyom\u00f3dik. A polimer szerkezeti habanyag nyom\u00f3vizsg\u00e1lat\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00edmsz\u00f3val szab\u00e1lyozza ASTM D1621<\/strong> amely meghat\u00e1rozza a haszn\u00e1lt nyom\u00f3lemezek \u00e9s a deflektom\u00e9ter t\u00edpus\u00e1t. A vizsg\u00e1lati mint\u00e1t addig kell a nyom\u00f3lemezek k\u00f6z\u00e9 helyezni, am\u00edg a cellaszerkezet meg nem szakad vagy el nem szakad.
Az univerz\u00e1lis vizsg\u00e1l\u00f3g\u00e9p k\u00e9pes mind a h\u00faz\u00f3-, mind a nyom\u00f3vizsg\u00e1latokat elv\u00e9gezni. A keresztfej haszn\u00e1lhat\u00f3 a vizsg\u00e1lati minta h\u00faz\u00e1s\u00e1ra vagy \u00f6sszenyom\u00e1s\u00e1ra, amely az alaplemez \u00e9s a mozg\u00f3 fej k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el.
A h\u00faz\u00f3vizsg\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k vagy markolatok \u00e9s a ny\u00fal\u00e1s\u00e9rz\u00e9kel\u0151k (\u00fan. extenzom\u00e9terek) nem k\u00e9pesek nyom\u00f3vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezni. A h\u00faz\u00f3foganty\u00fakat is speci\u00e1lisan a pontos pr\u00f3batestgeometri\u00e1hoz \u00e9s m\u00e9retekhez igaz\u00edtj\u00e1k. A nyom\u00f3vizsg\u00e1lati lemezek \u00e9s a deflektom\u00e9ter szint\u00e9n csak nyom\u00f3vizsg\u00e1lat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re alkalmasak, \u00edgy ebben az esetben mindk\u00e9t tartoz\u00e9kk\u00e9szletre sz\u00fcks\u00e9g van.<\/p>\n\n\n\n <\/h2>\n\n\n\n